Festői kilátás a Világ végéről

A magyar királynék városa Veszprém volt. A veszprémi püspök volt a mindenkori magyar királyné gyóntató atyja és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is. A festői fekvésű város hét dombra épült. Az egyik a Várhegy és annak folytatása, a Szent Benedek-hegy. E keskeny sziklagerinc tetején alakult ki a vár és püspöki székhely.
 

A meredek fal tetején, két 18. századi épület között áll a királyi pár szobra, a bal oldali az egykori Nagyszeminárium (a fa épp eltakarja), a jobb oldali pedig a Körmendy-ház.

Szent István király és Boldog Gizella királyné kőbe vésett szobrait Ispánky József faragta, a király halálának 900. évfordulójára. Az első magyar királyi pár szobra a meredek várfal peremén, a Várhegy északnyugati fokán áll, vagyis a ”Világ végén”, ahogy a veszprémiek mondják.
Szent István kardot és országalmát tart a kezében, a királyné pedig egy kéttornyú templomot, hiszen a veszprémi püspökség egyházát Gizella királyné építtette fel és az az ő jótéteményeinek köszönhetően volt arannyal, ezüsttel felékesítve.

Ez a szoborpár Veszprém egyik jelképe és méltóságteljesen őrzik a város leggyönyörűbb kilátását. Láthatjuk innen a Várhegy alatti Dózsavárost pici utcácskáival, a Séd-patak völgyét és a távolban pedig a Bakony erdős hegyeit is.

                                                               A Szent Benedek-hegy csúcsán áll a káptalani kereszt.