2016. november 20., vasárnap

Porcelán tulipánok


A pesti Belváros Károlyi-kertje minden évszakban elvarázsol, lelassít, maradásra késztet. Itt megáll az idő. A padokra leülve olyan távolinak tűnik az Astoria forgalmas útkereszteződése. Bácsikák ráérősen olvasgatják az újságot, nénikék keresztrejtvényt fejtenek, szerelmespárok boldogan szorongatják egymás kezét, édesanyák szemmel tartják a kis csemetéiket a homokozóban. Kora délután gimnazisták útban hazafelé ide betérvén önkéntelenül is lelassítanak, még maradnak egy kicsit ebben az időtlenségben. Kora tavasztól mesebeli szép ez a kert. Napsütésben a tulipánok áttetsző porcelánnak tűnnek.
 


További tulipános posztok a blogon:





2016. november 17., csütörtök

Narancsszínű levelek

Narancsszínű falevelek: őszi fotóim a Gellérthegy egyik fájáról és Kass Eszter textiltervező iparművész festményéről.
Kass Eszter hatalmas, élénk színű vásznai mind csupa virág, falevél, életöröm és szépség. Nem ismertem műveit, amíg az egyik belvárosi szállodában munka közben rá nem akadtam kiállítására. Az egyik festményét mintha az egyik, pár nappal korábban készített faleveles fotóm ihlette volna.

2016. november 16., szerda

Misztikus napfelkelte

Ki korán kel, aranyat lel. A hajnal szebbnél szebb napfelkeltékkel ajándékozza meg a koránkelőt.
                                                                                  Budapest, Országház

                                                                                Budapest, Margitsziget

Festői kilátás a Világ végéről



A magyar királynék városa Veszprém volt. A veszprémi püspök volt a mindenkori magyar királyné gyóntató atyja és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is. A festői fekvésű város hét dombra épült. Az egyik a Várhegy és annak folytatása, a Szent Benedek-hegy. E keskeny sziklagerinc tetején alakult ki a vár és püspöki székhely.
 

A meredek fal tetején, két 18. századi épület között áll a királyi pár szobra, a bal oldali az egykori Nagyszeminárium (a fa épp eltakarja), a jobb oldali pedig a Körmendy-ház.


Szent István király és Boldog Gizella királyné kőbe vésett szobrait Ispánky József faragta, a király halálának 900. évfordulójára. Az első magyar királyi pár szobra a meredek várfal peremén, a Várhegy északnyugati fokán áll, vagyis a ”Világ végén”, ahogy a veszprémiek mondják.
Szent István kardot és országalmát tart a kezében, a királyné pedig egy kéttornyú templomot, hiszen a veszprémi püspökség egyházát Gizella királyné építtette fel és az az ő jótéteményeinek köszönhetően volt arannyal, ezüsttel felékesítve.
Ez a szoborpár Veszprém egyik jelképe és méltóságteljesen őrzik a város leggyönyörűbb kilátását. Láthatjuk innen a Várhegy alatti Dózsavárost pici utcácskáival, a Séd-patak völgyét és a távolban pedig a Bakony erdős hegyeit is.

                                                               A Szent Benedek-hegy csúcsán áll a káptalani kereszt.

Budapest viharban, ködben, napsütésben








Hasonló bejegyzés a blogon:

2016. március 27., vasárnap

Képernyőkímélő

Bükk-hegység lankáján ilyen szépséges a táj.

Mesésen szép karácsonyfa

Az ország karácsonyfáját egy kifejezetten erre a célra kialakított földbe süllyesztett foglalatba állították az Országház mellé 2015 novemberében, a főbejárattól kicsit délre. Mivel az új hevedercsatlakozók akár erős szélben is képesek mozdulatlanul tartani egy magas fát, egy valódi óriás érkezhetett a térre. Magassága 22 m, törzsátmérője 53 cm, súlya 2,5 tonna volt. Még soha nem állt ekkor a fa a téren. A dabasi kertben veszélyessé vált, mindenképpen ki kellett vágni. 
                      A képek 2016 január elsején hajnali 3 órakor készültek mínusz 7 fokos hidegben,


Ugyanaz, de mégis más


Esztergom a Szent Adalbert központból, 2016 február 20.-án, egy idegenvezetői vizsga előtt, a szünetben és a vizsga végén. A végére kisütött a nap. A Szentgyörgymezői templom tornya mögötti hegyek Szlovákiához tartoznak. Kicsit maga a Duna is látszik.


Égig érő csipketorony


A Mátyás-templom hófehér csipkés tornyát gyerekkorom óta csodálom. Iskolás koromban a pesti oldalon, a 2-es villamossal utazva mindig igyekeztem úgy kapaszkodni, hogy láthassam a tornyot a Duna mások oldalán. Nemrég, egy esős februári napon, magából a toronyból tekinthettem körbe és mintha a világ legtetején lettem volna. Ez a templom délnyugati, ún. Mátyás-tornya, ahol hat harang lakik.
A torony alsó koszorúerkélyébe bárki felmehet 2015 óta, aki megmássza a 197 lépcsőfokot. Ez azt jelenti, hogy a torony 2/3-áig jut fel, hiszen az az erkély 46,73 méter magasan van. A templomtorony teljes magassága 78,16 m. Ezeknek a fotóknak egy része a legfelső erkélyről készült, ami mintegy 10 méterrel feljebb van az alsó koszorúerkély felett, kb. 56 m magasan. Onnan már nincs tovább, csak ha a kősisak legtetejére másznánk fel vaslétrán.
Noha rendkívűl félek a magasságtól, mégis alig várom, hogy egy napsütéses napon újra felmehessek oda, mert a látvány szavakkal leírhatatlan. A fényképek talán visszaadnak valamit belőle. 

                                          A kősisak legtetejére vezető vaslétra. 
                                            Ilyen a kősisak belülről.
2011-ben a Várban mesenapot tartottuk a legkisebbik lányommal, akkor készült ez a kép. Bejelöltem rajta pirossal a torony mellett, hogy pontosan melyik szintről nézhettem körbe a minap.






                                 Ezek az alábbi képek az alsó koszorúerkélyről készültek.




                                                             A Halászbástya 46.73 méter magasból........ 
és kb 56 méterről.