A magyar királynék városa Veszprém volt. A veszprémi püspök volt a
mindenkori magyar királyné gyóntató atyja és a koronázás alkalmával koronázó
főpapja is. A festői fekvésű város hét dombra épült. Az egyik a Várhegy és annak folytatása, a Szent
Benedek-hegy. E keskeny sziklagerinc tetején alakult ki a vár és püspöki
székhely.
A meredek fal tetején, két 18. századi épület között áll a királyi pár
szobra, a bal oldali az egykori Nagyszeminárium (a fa épp eltakarja), a jobb oldali pedig a
Körmendy-ház.
Szent István király és Boldog Gizella királyné kőbe
vésett szobrait Ispánky József faragta, a király halálának 900. évfordulójára. Az
első magyar királyi pár szobra a meredek várfal peremén, a Várhegy északnyugati
fokán áll, vagyis a ”Világ végén”, ahogy a veszprémiek mondják.
Szent István kardot és országalmát tart a kezében, a királyné
pedig egy kéttornyú templomot, hiszen a veszprémi püspökség egyházát Gizella
királyné építtette fel és az az ő jótéteményeinek köszönhetően volt arannyal,
ezüsttel felékesítve.
Ez a szoborpár Veszprém egyik jelképe és méltóságteljesen őrzik a
város leggyönyörűbb kilátását. Láthatjuk innen a Várhegy alatti Dózsavárost
pici utcácskáival, a Séd-patak völgyét és a távolban pedig a Bakony erdős hegyeit
is.
A Szent Benedek-hegy csúcsán áll a káptalani kereszt.
