Ahol a bivalyok laknak

Sziasztok, Rozinak hívnak, 9 éves vagyok és én vagyok anya legkisebb lánya. Anya írja ezt a blogot. Még egy könyvet is csinált nekem a nyári kalandjaimról. Elmesélem Nektek az egyiket kedvenc kalandomat. 

Kápolnapusztán jártam, a bivalyrezervátumban. A rezervátum egy olyan hely, ahol ritka állatok vagy növények élnek. Vigyáznak rájuk, hogy ne pusztuljanak ki, mint a dinoszauruszok. Ebben a rezervátumban 250 bivaly él. Régen sok ilyen bivaly élt Magyarországon, de majdnem kipusztultak. Most itt van a legtöbb, az egész országban. Ez a legviccesebb bivaly, igaz? Akit a fenti képen láttok.

Bivalymotoroztam. J

Lett egy új barátom, akit úgy hívnak, hogy Morzsi. Ő egy pulikutya. Mutatta, hogy merre kell menni.

Láttam szürkemarha csordát is, szamarat, lovakat és sok kecskét. A kecskék felmásztak a játszótéren a csúszdára.

Úgy hívják a magyar házibivalyt tudományos nyelven, hogy Bos bubalus domesticus.

Nézzétek mennyi bivaly egymás hegyén-hátán egy nagy pocsolyában! Szeretnek így hűsölni a melegben, naponta 4-5 órát is dagonyáznak. Csak rágnak és fújtatnak és elhessegetik a legyeket. Elég büdösek ám!

Nagy, izmos, fekete színű állatok. Olyan hatalmasak, hogy egy felnőtt bivaly 900 kg-nál is több lehet! Ez olyan, mintha 9-10 felnőtt férfi súlya lenne összesen! A bivalytejből készül a mozzarella sajt. A kicsi bivalyt borjúnak hívják, az anyukáját pedig tehénnek.

Felmásztam egy nagyon magas toronyba és onnan néztem a bivalyokat. És nem féltem egyáltalán. Pedig tényleg magas torony volt. Észrevettem, hogy ahogy az egyik bivaly kijött a vízből, a többi is ment utána a legelőre. Mindent együtt csináltak.

Ez a szamár nem volt megkötve és csak jött utánunk sokáig. Sok pici ürgét is láttam a legelőn.

Szép helyen laknak ezek a bivalyok, igaz?

Megmutatom Nektek az utat is. Ezen a kicsi úton kell menni autóval sokáig és akkor oda is értek a bivalyrezervátumba.

Itt olyan, mintha csak Te lennél egyedül az egész világon! Messze van ez az út a városoktól.

És itt kell megvenni a jegyeket, ebben a szép házban. És ahogy bementek, máris vár a Morzsi kutya, hogy körbevezessen Benneteket. Jó kirándulást!

Rozi

Bivalyrezervátum, Kis-Balaton, Kápolnapuszta

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Balatonmagyaród és Zalakomár között a műút mellett tábla jelzi, hol kell elkanyarodni autóval a rezervátum felé. Kb 2 km-t kell autózni a fogadóépületig. Bivalycsordák, szürkemarhák, kecskék, mesélő sétaút, játszótér. Távcsövön lehet nézni az ürgék ugrándozását, szaladgálását a mezőn.

Minden nap nyitva van.

https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/kis_balaton_bivalyrezervatum/1/1

Vízcseppek

Gömbölyű vízcseppek a hajnali napfényben fűszálakon üldögélnek.

                                                              A gödöllői kastély parkjában eső után sétáltam.

Teljes fényár

Mesebeli szépség az Országház, amikor mindegyik oldala ki van világítva.

Az Országház kivilágításáról: http://mienkahaz.blog.hu/2011/08/15/a_parlament_kivilagitasanak_tortenete

 

Tudásod csíráját könyvekben keresd!

A PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG KÖNYVTÁRA

„Mennyi tudás, érzelem alussza békés álmát a borítók között!” (Murakami Haruki, japán író)

Vannak olyan pillanatok az életünkben, amelyeket sohasem felejtünk el. Amikor valóban elakad a lélegzetünk és alig tudjuk befogadni a látványt. Belépni a Főapátság Főkönyvtárába is ilyen pillanat. Nyugalmat árasztó, klasszikusan elegáns termek tárulnak elénk. Visszafogottan díszített, mégis nagyvonalúan megtervezett könyvtár ez. Pannonhalmi asztalosmesterek faragták a cseresznyefa polcokat, melyek egészen a mennyezeti freskókig érnek. A legmagasabb polcokon lakó könyvekhez oszlopsoros karzaton lehet feljutni. A karzatokat aranyozott korinthoszi oszlopok tartják. 400.000 könyv sorakozik itt egymás mellett, szép rendben. 

A "Tudásod csíráját könyvekben keresd!" egy spanyol közmondás.

Felhasznált irodalom: A Főapátság kiadványai

Lásd még hasonló témájú bejegyzésem: 

http://hungaryphotosbyera.blogspot.hu/2014/05/regi-konyvek-hires-boltja.html

Az ovális terem mennyezeti freskóképei azokat a középkori tudományokat szimbolizálják, amelyeket az itt őrzött könyvek tartalmilag felölelnek: Orvostudomány, Hittudomány, Jogtudomány, Filozófia.

 Szent István szobra

A pannonhalmi alapítólevél szövegének részlete, 

Szent István 1001-ben kiadott kiváltságlevéllel hivatalosan is megerősítette az apátságot jogaiban, birtokaiban, kiváltságaiban. Az oklevél alsó részén található ábra István király latin nevének, A STEPHANUS REX névnek a betűit tartalmazza.

A levéltár őrzi a magyar államiság első századaiból származó okleveleink leggazdagabb és legértékesebb gyűjteményét. Köztük található pl a magyar nyelv első nyelvemléke, az 1055-ben íródott tihanyi alapítólevél. Latinul íródott, de több magyar szó is olvasható benne.

 Gyönyörű még a könyvek bőrborítása is.

Az ovális terem 1832-ben, Packh János tervei alapján épült.

A hosszanti teremcsarnok mennyezeti főalakja Pallasz Athéné (Minerva), a tudományok, a bölcsesség istennője. Lába előtt ott ül ismertető jele, a bagoly. A klasszicista teremcsarnok 1824-6, Franz Engel tervei alapján épült.

A terem oldalfalait a klasszikus görög-római tudomány és művészet nagyjainak képei díszítik. A falfestmények és szobrok Josef Klieber, bécsi mester, a bécsi Akadémia igazgatójának munkái.

Virágok és Kívánságok Tere

Kedves, pici tér, a Virágok és Kívánságok Tere, a szentendrei Fő tértől pár méterre. Mintha valami titka lenne. Mindig elsétálok ide Szentendrén járva. Meghitt hangulata és a közelben lévő zeneboltból kiszűrődő zene mindig elvarázsol. Virágot, kívánsággal együtt pedig bárki hozhat ide, tovább éltetve a hagyományt.

A királydombi mamutfenyő

Óriás mamutfenyő vagy hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum)

Gödöllői Kastélypark, Felső park, Királydombi pavilon mellett

A Királydombon állva mintha valóban ő lenne a király a Kastélypark fái között. Pedig nem is ő a legidősebb fa itt, hiszen „csak” 120 éves. Mégis lenyűgöző erőt sugároz, gyönyörű vastag törzse van és szép kúpos koronája.

A leghatalmasabbra megnövő és legidősebb fák a Földön mind mamutfenyők. Őshazájuk Kalifornia, Európában csak a 19. század közepe óta ültetik parkfaként.