,,Aki egy órára boldog szeretne lenni,
az lakomázzon be finom ételekből, aki egynapi boldogságban akar részesülni, az
házasodjon meg, de aki egy egész életre szóló boldogságot szeretne, az építsen
kertet.” (kínai közmondás)
Az óriási platánok, mintha örökkön valók volnának.
A faragott tündérlány sejtelmesen
mosolyogva álldogál a bejárattal szemben, őrizve otthonát.
Kecskeméttől keletre, a Tiszántúl
nyugati határán kiterjedt szántók, gyümölcsösök között szerény kis falvak bújnak
meg. Tiszakürt is itt, a Tisza egykori árterén, a tiszai gát mellett terül. A
Bolza grófok ismerték és szerették a szép növényeket és mesés kerteket építettek az
utókornak Szarvason és Tiszakürtön is. A főúri angol kertből lett Tiszakürti arborétum
az elmúlt kétszáz év alatt igazán hatalmassá nőtt és Magyarország egyik legnagyobb
arborétumává vált (60 hektáros). Üde természetességével gyönyörködtet még egy
fázós-álmos kora tavaszi napon is. A természet még ébredezik, de az életerőt
sugárzó fák csodálatosak ilyenkor is. Hosszan sétáltunk a madárdalos ligeterdőben,
nagyokat szippantva a friss erdei levegőből. Lépten-nyomon őzikék futottak el
mellettünk.
A húsos som (Cornus mas) pirinyó sárga
virágai tél végén nyílnak és jelzik a tavasz érkezését.
Fafaragók érdekes szobrai kukucskálnak
a fák közül, melyek 1974-1982 között készültek a tiszakürti alkotótáborban.
Mohás fa tövében megbújó pirosló
hunyor.
Az örökzöld bambusz.
A Tisza egyik holtága.
A református templom melletti zöld, erdős
terület az arborétum része. A légifotó Tiszakürt hivatalos weboldaláról származik.
Ötlet: Tiszakürti lélekgyógyító sétánkat összeköthetjük akár egy rövid túrával a hírös városban, Kecskeméten (40 km a távolság mindössze Tiszakürttől).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése