A pesti Belváros Károlyi-kertje minden évszakban elvarázsol, lelassít, maradásra késztet. Itt megáll az idő. A padokra leülve olyan távolinak tűnik az Astoria forgalmas útkereszteződése. Bácsikák ráérősen olvasgatják az újságot, nénikék keresztrejtvényt fejtenek, szerelmespárok boldogan szorongatják egymás kezét, édesanyák szemmel tartják a kis csemetéiket a homokozóban. Kora délután gimnazisták útban hazafelé ide betérvén önkéntelenül is lelassítanak, még maradnak egy kicsit ebben az időtlenségben. Kora tavasztól mesebeli szép ez a kert. Napsütésben a tulipánok áttetsző porcelánnak tűnnek.
2016. november 20., vasárnap
2016. november 17., csütörtök
Narancsszínű levelek
Narancsszínű falevelek: őszi fotóim a
Gellérthegy egyik fájáról és Kass Eszter textiltervező iparművész festményéről.
Kass Eszter hatalmas, élénk színű vásznai mind csupa
virág, falevél, életöröm és szépség. Nem ismertem műveit, amíg az egyik belvárosi
szállodában munka közben rá nem akadtam kiállítására. Az egyik festményét
mintha az egyik, pár nappal korábban készített faleveles fotóm ihlette volna.
2016. november 16., szerda
Misztikus napfelkelte
Ki korán kel, aranyat lel. A hajnal szebbnél szebb napfelkeltékkel ajándékozza meg a koránkelőt.
Budapest, Országház
Budapest, Margitsziget
Festői kilátás a Világ végéről
A magyar királynék városa Veszprém volt. A veszprémi püspök volt a mindenkori magyar királyné gyóntató atyja és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is. A festői fekvésű város hét dombra épült. Az egyik a Várhegy és annak folytatása, a Szent Benedek-hegy. E keskeny sziklagerinc tetején alakult ki a vár és püspöki székhely.
A meredek fal tetején, két 18. századi épület között áll a királyi pár
szobra, a bal oldali az egykori Nagyszeminárium (a fa épp eltakarja), a jobb oldali pedig a
Körmendy-ház.
Szent István király és Boldog Gizella királyné kőbe
vésett szobrait Ispánky József faragta, a király halálának 900. évfordulójára. Az
első magyar királyi pár szobra a meredek várfal peremén, a Várhegy északnyugati
fokán áll, vagyis a ”Világ végén”, ahogy a veszprémiek mondják.
Szent István kardot és országalmát tart a kezében, a királyné pedig egy kéttornyú templomot, hiszen a veszprémi püspökség egyházát Gizella királyné építtette fel és az az ő jótéteményeinek köszönhetően volt arannyal, ezüsttel felékesítve.
Szent István kardot és országalmát tart a kezében, a királyné pedig egy kéttornyú templomot, hiszen a veszprémi püspökség egyházát Gizella királyné építtette fel és az az ő jótéteményeinek köszönhetően volt arannyal, ezüsttel felékesítve.
Ez a szoborpár Veszprém egyik jelképe és méltóságteljesen őrzik a
város leggyönyörűbb kilátását. Láthatjuk innen a Várhegy alatti Dózsavárost
pici utcácskáival, a Séd-patak völgyét és a távolban pedig a Bakony erdős hegyeit
is.
A Szent Benedek-hegy csúcsán áll a káptalani kereszt.
2016. március 27., vasárnap
Mesésen szép karácsonyfa
Az ország karácsonyfáját egy kifejezetten erre a célra kialakított földbe süllyesztett
foglalatba állították az Országház mellé 2015 novemberében, a főbejárattól kicsit délre. Mivel az
új hevedercsatlakozók akár erős szélben is képesek mozdulatlanul tartani egy magas fát, egy valódi óriás érkezhetett a térre. Magassága 22 m, törzsátmérője
53 cm, súlya 2,5 tonna volt. Még soha nem állt ekkor a fa a téren. A dabasi kertben veszélyessé vált, mindenképpen ki kellett vágni.
A képek 2016 január elsején hajnali 3 órakor készültek mínusz 7 fokos hidegben,
Ugyanaz, de mégis más
Esztergom
a Szent Adalbert központból, 2016 február 20.-án, egy idegenvezetői vizsga
előtt, a szünetben és a vizsga végén. A végére kisütött a nap. A Szentgyörgymezői templom tornya mögötti hegyek Szlovákiához tartoznak. Kicsit maga a Duna is látszik.
Égig érő csipketorony
A
torony alsó koszorúerkélyébe bárki felmehet 2015 óta, aki megmássza a 197
lépcsőfokot. Ez azt jelenti, hogy a torony 2/3-áig jut fel, hiszen az az erkély
46,73 méter magasan van. A templomtorony teljes magassága 78,16 m. Ezeknek a
fotóknak egy része a legfelső erkélyről készült, ami mintegy 10 méterrel feljebb
van az alsó koszorúerkély felett, kb. 56 m magasan. Onnan már nincs tovább,
csak ha a kősisak legtetejére másznánk fel vaslétrán.
Noha
rendkívűl félek a magasságtól, mégis alig várom, hogy egy napsütéses napon újra
felmehessek oda, mert a látvány szavakkal leírhatatlan. A fényképek talán
visszaadnak valamit belőle.
Ilyen a kősisak belülről.
2011-ben a Várban mesenapot tartottuk a legkisebbik lányommal, akkor készült ez a kép. Bejelöltem rajta pirossal a torony mellett, hogy pontosan melyik szintről nézhettem körbe a minap.
A Halászbástya
46.73 méter magasból........
és kb 56 méterről.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)